Szentgotthárd és környéke

Szentgotthárd a Rába és a Lapincs folyók találkozásánál, Vas megye dél-nyugati részén, az Őrség északi határán fekszik.
1183-ban III. Béla alapított a ciszterciták részére monostort ezen a helyen. A francia földről érkező szerzetesek a hitélet és a földművelés fejlődésére is jelentős hatást gyakoroltak. Az 1664. évi „szentgotthárdi csata” az egész ország életére kiható következményekkel járt.
A kiegyezést követően kezdődött a város fejlődésének legdinamikusabb korszaka.

A századforduló körül sorra szerveződtek a gyárak, itt alakult az Első Magyar Királyi Dohánygyár, az Első Magyar Óragyár. A megyében Szombathely után elsőként Szentgotthárd villamosítása történt meg.
Az ötvenes évek dogmatikus hibái a település határmenti voltából adódóan az átlagosnál nagyobb mértékben vetette vissza a város fejlődését. Azonban a monostoralapítás 800. évfordulóján, 1983-ban a település városi rangot kapott.

Az 1980-as évek végétől, a ’90-es évek elejétől városunk a külföldi beruházók egyik kedvelt célpontjává vált. A hirtelen megnőtt érdeklődés okait az EU közelségében (Ausztria a város határában kezdődik), a helyi szakképzett munkaerő meglétében és a hazánkban máig egyedülálló módon két ország területén elhelyezkedő Szentgotthárd-Heiligenkreuz Ipari Park infrastrukturális adottságaiban találjuk.

A város középtávú terveiben a minőségi idegenforgalom fellendítése szerepel. Ennek érdekében az önkormányzat látogatóközpontot alakított ki, együttműködést kezdeményezett az Őrségi Önkormányzatokkal, és turisztikai irodákkal, vállalkozása, a Gotthárd-therm Kft. egy pazar Termálfürdőt épített.
A térségben az Ipari Park meghatározó jellegű. A város legnagyobb munkaadója az OPEL Szentgotthárd Kft., amely alvállalkozóival együtt mintegy 1000 embernek ad munkahelyet.  Egy új fejlesztéssel ezt a számot további 800 új munkahellyel gyarapítják.  A cég 1990-ben az első autóipari befektetőként érkezett Magyarországra, s a kezdeti 120 millió eurós beruházás azóta már meghaladta az egy milliárdot.

A jövő felé bizakodóan tekintünk, hiszen a jó infrastruktúra, az Opel világraszóló fejlesztése, az Allison próbapálya programja és váltó gyára, a szakképzett munkaerő a legtöbb beruházó számára döntő fontosságú tényezők, így városunk – a kilencvenes évek fellendüléséhez hasonlóan ismét – különösen kedvelt beruházási célpont lehet.

Az Ausztriára nyíló,  rábafüzesi határátkelő  (téves az elnevezés, mert már Szentgotthárd közigazgatási területe) előtt a 8-as számú főközlekedési útról dél felé letérve juthatunk be a város központjába.
Az 1748 – 1764. között épült barokk kolostortemplom méltóságot árasztó tömege uralja a Rába völgyének e szakaszát, tornya már messziről köszönti az utazót. Ez Magyarország harmadik legnagyobb barokk temploma, freskóit Dorffmaister István és Matthias Gusner készítették az 1790-es években.  A templom déli oldalán áll a kolostorépület – refektóriumát, apáti szobáját és társalgóját érdemes megtekinteni -, északi oldalán pedig az 1677-ben épült régi templomépületből (a barokk nagytemplom felépítése után magtárrá alakították át) 1988-ban kialakított Színház, melynek aulája folyamatosan kiállításoknak ad otthont. A műemlék együttes mögött található Barokk Kert a fiatalok és idősek körében egyaránt kedvelt, csendes kikapcsolódást ígérő, szemet gyönyörködtető park. A mellette lévő területen épült meg a St Gotthard Spa & Wellness termálfürdő, mely termálvizes medencéiével várja a fürödni , és kikapcsolódni vágyókat.
A 8-as főút felől érkezőt a 111 éves gimnázium épülete fogadja, ez volt a megye első világi gimnáziuma, jobbra kanyarodva találjuk a „Stájer ház” jellegzetes tornácos épületét, mely ma a Pável Ágoston Múzeumnak ad otthont, ahol a város és a Vendvidék múltját bemutató kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. A múzeum mögött terül el az egykori Kaszagyár, mely az ország egyetlen ilyen jellegű üzeme volt.
A város barokk hangulatot árasztó főtere nevét a valamikori szentgotthárdi járás országgyűlési képviselőjéről, Magyarország egykori miniszterelnökéről, Széll Kálmánról kapta. Itt számtalan üzlet, vendéglő található, a Vörösmarty Mihály Gimnázium patinás épülete, a Városi Könyvtár és a városháza – utóbbi a kolostorépületben. A közvetlen környezetében áll a Művelődési Ház, a III. Béla Szakképző Iskola és a Takács Jenő Zeneiskola is, mely utóbbi a régi városháza tornyos épületében kapott helyet. A városközpont közelében található a Szlovén Főkonzulátus. A Rába bal partján, a vasútállomás közelében épült fel a magyarországi szlovének információs és kulturális központja, ahol a Radio Monoster (helyi szlovén nyelvű rádió) stúdiója is helyet kapott. A város központjától északra, részben osztrák, részben magyar területen fekszik a Szentgotthárdi  Ipari Park, ahol az Opel is található.

A város mellett elterülő Hársas-tó vadregényes környezetével kedvelt fürdő és kirándulóhely, igazi horgászparadicsom, télen pedig a korcsolyázás szerelmeseinek nyújt szórakozási lehetőséget. A tó már az Őrségi Nemzeti Park területéhez tartozik, mint ahogy a város valamennyi, a Rábától délre eső külterülete. Remek túrázási lehetőségeket kínál – akár gyalogosan, akár kerékpárral - az őrségi táj és a szlovének  által lakott Rába-vidék, melynek városunk a központi települése, de a vállalkozó kedvűek osztrák és szlovén tájakon is barangolhatnak, hiszen Szentgotthárd „A hármashatár városa”.
A városközponttól 9 és 15 km-re találhatók a legközelebbi határátkelők Szlovéniába (Kétvölgy és Felsőszölnök).
A város központjáig a Rába-folyó még érintetlen, természetes szépségében csodálható meg. Szentgotthárd a Rába Vízitúra induló állomása, kiépített csónakkikötővel és kempinggel várja a kalandra vágyókat.

A sportszeretőknek ezen kívül még nagyszerű alkalmat kínálnak a városban rendezett hagyományos sportrendezvények, így az Alpokalja Teremlabdarúgó Torna, a három ország területén zajló Lipa Kerékpártúra, a Szentgotthárd és az ausztriai Mogersdorfban álló, a szentgotthárdi csatára emlékeztető emlékmű közötti Szentgotthárdi Csata Emlékfutás, a Hársas Triatlon, sakkversenyek, tekeversenyek és horgászversenyek.

Településünk nagy kedvvel ápolja a hagyományokat: a farsangi időszakban bálok, rönkhúzás („fenyőlakodalom” vagy „bolond lakodalom”), tavasszal májusfaállítás és kitáncolás, nyáron a településrészek (Farkasfa, Jakabháza, Máriaújfalu, Rábafüzes, Rábakethely, Rábatótfalu, Zsida, Zsidahegy) rendezvényei, a Nemzetközi Fúvószenei Fesztivál, ősszel szüreti felvonulás színesíti a város életét. De Szentgotthárd hagyományteremtő város is, új kezdeményezésű fesztiváljaink egyre népszerűbbek itthon és külföldön egyaránt. Augusztus elején például a „Szentgotthárdi Történelmi Napok” vidám rendezvényein az 1664-es, török elleni győztes szentgotthárdi csatára emlékezünk.

 

Válassza ki álmai otthonát